Kérem, ne zavarjanak! – saját eszközeink is lehetnek rádiófrekvenciás zavarforrások
Egyre több elektronikus berendezés vesz körül bennünket. Ezek mindegyikének lehet olyan – akár nem szándékos – kisugárzása, amely egy másik berendezés számára működési zavart okoz. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a rádiófrekvenciás zavarok vizsgálatával és ezek elhárításával is foglalkozik, a frekvenciasávok zavarmentes használhatósága érdekében.
A rádiófrekvenciás zavar sokféle lehet, leginkább a berendezések meghibásodásából, vagy a nem megfelelő használatából, beállításából eredhet. Sőt, egy eszköz már a gyártását követően is lehet zavarforrás, illetve olyan módon is meghibásodhat, hogy gyakran azt a használója sem veszi észre. Szinte bármilyen elektronikus berendezés okozhat zavart, például egy LED-es fényforrás vagy egy egyszerű izzólámpa is.
A zavart okozó berendezések között lehetnek olyanok is, amelyeket ugyan nem az európai piacra gyártottak, de – például internetes vásárlással – mégis bekerülnek országunkba. Az amerikai kontinensről behozott, az ottani előírásoknak megfelelő vezetéknélküli telefonokon túl okozhatnak gondokat a DECT 6.0 rendszerű VoIP-telefonok, kamerás vagy csak hangot továbbító gyerekőr-készülékek, illetve head-setek. Mivel az európai és az amerikai frekvenciafelosztás ezen a területen eltér, a nem európai felhasználásra szánt – CE-jelölés nélküli – berendezések zavarhatják a mobilszolgáltatók bázisállomásait.
A 2.4 GHz‑es és az 5.6 GHz‑es Wi-Fi sávot használó berendezésekre – például a vezetéknélküli térfigyelő kamerákra – vonatkozó frekvenciahasználati szabályozás nem csak régiónként (kontinensenként), hanem akár országonként is eltérő lehet. Ezért fontos az üzembehelyezés során helyesen beállítani a régiót – a legtöbb esetben közvetlenül Magyarország is kiválasztható – ellenkező esetben súlyos zavart is okozhat az adott frekvenciasávot jogszerűen használó szolgáltatás számára.
A nem megfelelő jelerősítők (repeaterek) is okozhatnak gondokat, pedig éppen ezek az eszközök javítanák a mobilhálózat elérhetőségét a nem kellően lefedett területeken. Ezért a jogszabályok szerint csak a frekvenciasáv használati jogával rendelkező mobilszolgáltató telepíthet és üzemeltethet ilyen berendezéseket.
Gyakori hibajelenség, hogy a távirányítók (kapunyitók, riasztók, mozgásérzékelők és játékok stb.) hatótávolsága jelentősen csökken. Ilyen esetben előfordulhat, hogy a frekvenciasávot rendszeres időközönként használó másik eszközben (pl. egy időjárás-állomás kültéri egységében) lévő elem merült le, az eszköz „párja” viszont igyekszik felvenni a kapcsolatot a lemerült elemű egységgel, ezáltal folyamatosan használja a frekvenciasávot, elvéve a lehetőséget más eszközöktől.
Az NMHH az elmúlt évtizedben ezernél is több zavarforrást tárt fel, és szüntetett meg, hogy a háztartásokban az egyik rádiófrekvenciás jelet használó berendezés ne korlátozza egy másik működését.
Kapcsolódó cikkek
- Médiatanács: továbblépések helyi és körzeti rádiós pályázatokban
- Döntött a Médiatanács a Budapest 92,9 MHz frekvencia használati jogosultságáról
- Közel 145 millió forint közösségi rádiók és televíziók üzemeltetési költségeire
- Négy rádiós pályázaton hirdetett nyerteseket a Médiatanács
- NMHH: Még mindig nem tért vissza a reklámpiac a járvány előtti szinthez
- Rádiós döntések a Médiatanács ülésén
- Újabb budapesti körzeti rádiós frekvencia pályáztatását készíti elő a Médiatanács
- Az NMHH együttműködik a cseh társhatósággal
- Új fővárosi körzeti rádiós pályázatot készít elő a Médiatanács
- Júniusban három budapesti rádiós frekvenciára is lehet pályázni
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Megváltás lehetne, a bankok mégis hadilábon állnak a mesterséges intelligenciával
A bankok mindössze 6%-a készített ütemtervet a mesterséges intelligencia tömeges méretű kiaknázására. Míg a banki alkalmazottak tárt karokkal fogadják az MI beépítését, a bankok nehezen integrálják azt.
K&H: Kate tiszta nyereség
Tavasztól a kis- és középvállalkozásokat is segíti Kate, a K&H digitális pénzügyi asszisztense. A mesterséges intelligencia-alapú megoldás egyetlenként az országban hangalapú utasításokat is megért és végrehajt, egyben felveszi a versenyt a legfejlett technológiákkal.
Nagy a magyar cégek lemaradása a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az országban körülbelül 300 ezer főnyi potenciális munkaerő áll rendelkezésre, bár ez a szám régiónként változó. A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelt szükség van a kisgyermeket nevelő anyák munkaerőpiaci reintegrálásának fokozott támogatására.