A vállalatok háromnegyedének nincs kerete energetikai beruházásra
Az MGYOSZ Csúcstalálkozó-sorozatának idei első rendezvénye az energia (politika) jövőjéről, illetve a jövő energiájáról szólt. Az eseményen Dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az MVM Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója és Dr. Futó Péter, az MGYOSZ-BusinessHungary elnöke beszélt az ország energiaszektort érintő kihívásairól, illetve azok megoldási lehetőségeiről.
Hogyan érinti a magyar vállalatokat az energiaválság? Mi lehet a megoldás az energiafüggőség csökkentésére? – a résztvevők ezekre a kérdésekre keresték a választ.
Dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ- BusinessHungary) elnöke nyitotta meg az eseményt. Üdvözölte, hogy az aktuális kormányzatban az energiaszektor külön minisztériumot kapott, majd beszámolt arról, hogy a MGYOSZ-nak, mint a legnagyobb magyar vállalati érdekképviseletnek szintén kiemelten fontos, hogy a tagjaik milyen álláspontot képviselnek a kérdésben. Megosztotta egy friss kutatás eredményeit, mely azt vizsgálta, hogy milyen közép és hosszú távú tervekkel rendelkeznek a tagjaik, illetve tagszövetségeik az energiaválság hatásának csökkentésére.
• Egyharmaduk a megújuló energiába
• egyötödük egyéb energiahatékonyság-növelő fejlesztésekbe tervez beruházni
• a cégek 20%-a pedig az energiafelhasználás optimalizálásával kíván javítani energiapiaci helyzetén
• a földgáz kiváltására a vállalkozások több mint fele a megújuló energiahordozókat preferálja
• egytizedük pedig a saját kiserőmű beruházás mellett voksol
• Sajnálatos azonban, hogy a válaszadók 72%-a szerint egyáltalán nincs, vagy kis eséllyel lesz forrása arra, hogy komolyabb energetikai beruházást tudjon megvalósítani a közeljövőben.
Dr. Futó Péter rámutatott arra, hogy a válság hazánkban is felgyorsítja az energiapiac átalakulását: mely során háttérbe kerül a fosszilis energia, és egyre nagyobb teret nyer a megújuló energia, és ez nemcsak környezeti szempontból, a klímaváltozás miatt lényeges, hanem az energiafüggőség csökkentése okán is.
Dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az MVM Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy mi várható az elkövetkezendő évtizedben, illetve 2050-ig.
2030-ig Magyarország fő célja az energiaszuverenitás elérése, amely az ország adottságainak figyelembevételével teljesíthető: a magyar energetikai stratégia az atom és a megújuló energia kettősségére épülő energiapolitikában látja a megoldást, a földgázról való leválás útját pedig az elektrifikációban.
A közigazgatási államtitkár rámutatott arra, hogy hazánk jó irányba tart, köszönhetően az átgondolt és fenntarthatóságra törekvő energiapolitikai akciótervnek. Fel vannak készülve arra, hogy 2030-ra kb. 55%-kal növekszik a villamosenergia-felhasználás a mai fogyasztáshoz képest, és mivel a gazdaság növekedéséhez a folyamatos és biztonságos energiaellátás nélkülözhetetlen, így a megoldást a diverzifikációban látják.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak meg kell változtatnia az energiatermelés és beszerzés szerkezetét, a megújuló energiaforrások miatt jelentősen fejleszteni kell a villamosenergia hálózatot is.
• Tovább nő a naperőművek, napelemes rendszerek száma
• korszerűsítik a Mátrai Erőművet
• felülvizsgálják a szélerőművek telepítésének szabályozását
• növelik a belföldi földgáztermelést
• vizsgálják a vízerőművek kiépítésének lehetőségét
• Paks II. mellett tervezik meghosszabbítani Paks I. üzemidejét is.
Az Energiaügyi Minisztérium szerint kulcsfontosságú a lakosság védelme, a vállalkozások és az önkormányzatok támogatása.
Kapcsolódó cikkek
- 2023-as energiagazdálkodási trendek az építőipari szektorban
- A számlák alapján követhetetlen a cégek energiafogyasztása
- A jelenlegi 2-3-szorosára kellene gyorsítani az épületfelújítások ütemét Európában
- 1,2 milliárd forintos tőkebefektetés a Navitasoftnál
- Energia átállást sürget a Santander
- Energetikai korszerűsítés valósult meg a MATE kutatóhelyein
- Az otthon termelt áram lenne a tökéletes alternatíva az energiafüggőségre?
- Forradalmasítja a lakossági energetikai felújításokat a RenoPont
- Ingyenes energetikai tanácsadás a lakosságnak és a vállalkozásoknak
- Online konferenciát tartott az Okos Jövő Innovációs Klaszter
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A MOL nyerte a funkcionális átalakítás nagydíját az SAP Quality Awards versenyen
Az üzleti transzformáció a folyamatosan változó környezetben elengedhetetlen. Az SAP éppen ezért immár tizennegyedik alkalommal díjazza azokat az üzleti átalakítást megvalósító vállalatokat, amelyek élen járnak a változásban, és jó példaként szolgálnak a sikeres bevezetésben. Az SAP Quality Awards egyik nagydíját idén a magyar MOL nyerte el.
K&H: ismét a legjobb digitális bank Magyarországon
A K&H Csoport az egymást követő második évben, 2024-ben is elnyerte a neves brit pénzügyi szaklap, a Global Banking and Finance Review „Legjobb Digitális Bank Magyarországon” díját. Az indoklásban a K&H innovatív digitális pénzügyek terén játszott úttörő szerepét emelték ki, különös tekintettel a világszínvonalú és könnyen kezelhető mobilbankra, valamint a hozzá kapcsolódó, a szektorban itthon elsőként beszédhanggal is és magyarul kommunikáló digitális pénzügyi asszisztensre, Kate-re.
Az AI kutatja a kritikus ásványkincseket is
Közel 1 millió amerikai dollárral zárta az újabb befektetési körét a Beholder. Ennek köszönhetően lett az AI-alapú, kritikus ásványkincsek feltárásában élenjáró ukrán startup finanszírozója az EIT InnoEnergy, a Rockstart Energy és az STRT. A friss források bevonásával a vállalat felgyorsíthatja a kutatómunkáját és a mesterséges intelligencia-eszközeire alapozva segítheti a zöld energiaátmenethez szükséges kritikus nyersanyagok kitermelését.