A legtöbb pénzt az internetre költjük, de a tévé előtt töltjük a legtöbb időt
Háztartásonként több mint 18 ezer forintot költünk médiára havonta – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hiánypótló kutatásából. A felmérés szerint átlagosan napi 300 percet tévézünk és több mint 200 percet internetezünk.
A háztartások médiafogyasztási szokásait és az azzal járó kiadásokat vizsgáló kutatás elsődleges célja az volt, hogy kiderítse, milyen típusú médiatermékekért szokott fizetni a lakosság, és ezek a kiadások milyen volument képviselnek a háztartások költségvetésében. A felmérés hiánypótlónak tekinthető, a hazai médiakutatások ugyanis általában a médiahasználati szokásokra, a preferált médiaeszközökre, a médiahasználat időtartamára kérdeznek rá, de a médiaköltések vizsgálatának nincs hagyománya.
Bár részleges adatok rendelkezésre állnak az NMHH és a KSH adatbázisaiban, de kimondottan ezt a területet megcélzó rendszeres kutatás eddig nem készült. Az online médiatér megerősödésével (és az offline média gyengülésével) azonban egyre gyakoribbá válik, hogy a fogyasztók a médiatermékekért közvetlenül az előállítóknak fizetnek.
A 2022 decemberében végzett kutatást ezerfős mintán végezték. A felmérés azt mutatja, hogy a háztartások médiaköltése átlagosan 18.140 forintot tesz ki egy hónapban. Az online médiatérben megvalósuló költések az összes kiadáson belül 60 százalékos súlyt képviselnek. Ha csak az eseti, közvetlenül a médiaszolgáltatókhoz kerülő költéseket vesszük alapul, akkor ez az arány még magasabb, 75 százalék. A médiaköltéseken belül a legnagyobb tételt az ún. technológiai transzferdíjak jelentik (az internet-, illetve a tévé-előfizetés), amelyeket viszont a műsorelosztó hálózatoknak fizetnek a fogyasztók. Az összes média jellegű költés 51 százalékát ezek a transzferdíjak teszik ki.
A háztartások 40 százaléka streamel pénzért
A tartalomgyártóknak fizetett díjak közül a filmes streamingcsatornákra fordított kiadások összege emelkedik ki, amely az összes médiára fordított kiadás 12 százalékát teszi ki. Az előfizetési adatok szerint a háztartások 40 százaléka fizet rendszeresen valamilyen nagyobb – külföldi – szolgáltató filmes streamingszolgáltatásért.
A nyomtatott sajtó költségei szintén az összes kiadás 12 százalékát fedik le. Ha a nyomtatott sajtóhoz számítjuk az online hírportáloknál a szöveges tartalmakra elköltött forintokat is, a háztartások együttesen (offline, online) a médiakiadásaik 18 százalékát fordítják ennek a szegmensnek a szolgáltatásaira. A nyomtatott lapok piacán a háztartások 60 százaléka fizet elő újságra vagy vásárol bizonyos gyakorisággal nyomtatott sajtóterméket. Az online hírportálok esetében pedig a háztartások 32 százaléka szokott egy-egy cikk elolvasásáért, vagy előfizetésként az internetes tartalmakért fizetni: 13 százalék rendszeresen, 19 százalék pedig alkalmanként.
A médiafogyasztás napi tíz órát is kitehet
Összességében a megkérdezettek 38 százaléka sokallja a médiaköltéseik nagyságát. Több mint felük (55%) szerint a költések összege mindent egybevetve reális, elfogadható, és vannak, akik szerint ezek az összegek nem is számottevők (7%). A jövőbeni kiadásokkal kapcsolatban kevesen tervezik, hogy a médiafogyasztásra fordított összegeken emeljenek (7%). A többség nem kíván a kiadásain változtatni (65%), ám vannak olyanok is, akik elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben csökkenteni fogják az ilyen típusú kiadásaikat (28%). Az inflációs nyomások a médiaszektorra is hatással vannak. A háztartások átlagosan öt százalékos díjemeléseket tudnának vállalni, ennél nagyobb mértékű áremelések már azzal a következménnyel járhatnak, hogy többen lemondanák valamelyik típusú médiafogyasztásukat.
Az NMHH által 2022-ben publikált éves Médiapiaci jelentés nagyon jelentős számokat mutat a napi időmérlegben a médiafogyasztással kapcsolatban. A különböző célkutatások és elektronikus közönségmérések eredményei szerint egy átlagfogyasztó:
• naponta 295 percet tévézik,
• naponta 204 percet internetezik,
• naponta 152 percet rádiózik és
• naponta 17 percet olvas nyomtatott sajtót.
Az adatok összességében azt mutatják, hogy az offline médiatermékek (nyomtatott sajtó, televízió, rádió) fogyasztása 464 percre rúg, ha mechanikusan összeadjuk a percadatokat. Ehhez képest az online médiafogyasztás már jóval csekélyebbnek mondható (204 perc). Önmagában ezek a percadatok nagyon magasak, hiszen még ha tekintettel vagyunk a lehetséges párhuzamos fogyasztásokra is, az átlagos egy főre vetített napi médiafogyasztás akár tíz órát is kitehet.
Kapcsolódó cikkek
- Aggasztó a helyzet: már tízévesen több órát „tiktokoznak” a gyerekek
- Aggályos internetes reklámokra hívja fel a figyelmet az NMHH
- Rohamosan terjednek a gyermekeket veszélyeztető online kihívások
- Pszichológiai, érzelmi és társadalmi károkat okozhat az online zaklatás
- 7 hasznos tanács, amit a szülő megtaníthat a gyermeknek az online világról
- A pandémia alatt itthon is megnőtt a gyermekek online szexuális kizsákmányolása
- Kiderült, hogy mire kattintottunk a legtöbbet
- NMHH-kutatás: egyre fiatalabban kezdenek netezni a magyar gyerekek
- Évi kétmillió mérés az NMHH független netsebességmérő oldalán
- NMHH-kutatás: a felhasználók közel kétharmada használja online hívásra is a netet
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Ilyen volt a magyar rádiók zenei repertoárja 2023-ban
Összesen 103 év és kilenc hónapnyi adást sugároztak a magyarországi rádiók 2023. január 1-jétől december 31-ig – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatásából, amely a magyar rádiók 2023-as zenei repertoárját vizsgálta. A teljes kínálatban a legtöbbet játszott előadó Rúzsa Magdolna volt. Az énekesnőt több mint két és félszer annyiszor hallhattuk, mint a huszadik helyezett Azahriah-t. A tavalyi év legsikeresebb hazai slágere a ValMartól az Úristen, a külföldiek közül Miley Cyrus Flowers című dala volt.
Az akadálymentesség elengedhetetlen szempont az épületek tervezése során
Az akadálymentesség szempontjának egyre fontosabb szerepe van az építészetben, világszerte egyre több vállalat törekszik arra, hogy inkluzív környezetet alakítson ki. A Skanska a befogadás és a fenntarthatóság iránti elkötelezettségével összhangban szintén jelentős hangsúlyt fektet erre. A vállalat az átgondolt tervezés és megvalósítás érdekében együttműködik az Access4you-val azzal a céllal, hogy épületeiben a legmagasabb szintű access4you tanúsító védjegyet szerezze meg.
Szűkülő piacon bővül a Pepita.hu
A Pepita Group Zrt. hazai bruttó forgalma 30, külfölddel együtt 44 százalékos növekedést mutat az első negyedév eredményei alapján. Kinőtte magát: levetkőzte a csupán baba-mama jelleget, a hazai műszaki és elektronikai területen lévő erős piaci verseny ellenére is e termékkategóriákban Magyarországon 57 százalékos bruttó forgalomnövekedést ért el.
A Xiaomi publikálta a legújabb ESG jelentését
A Xiaomi a napokban közzétette a hatodik ESG (környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás és vállalatirányítás) jelentését. A több mint 80 oldalas dokumentum, amelyet kínai és angol nyelven adtak ki azt az előrehaladást mutatja be, amelyet a Xiaomi és leányvállalatai megtettek az ESG stratégia megvalósítása terén 2023-ban.
Továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián
Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését. A testület legutóbbi ülésén azt is megállapította, hogy a Balázsék című műsorszám ismét törvényt sértett, amikor a rasszizmusból táplálkozó humorizálásra építette a január 15-i műsor.