Mi vár az esportra a járvány okozta nézettségrobbanás után?
A pandémia alatt jelentősen megugrott az esport rajongóinak és felhasználóinak száma, azonban a bővülés mégsem hozott egyértelmű bevételnövekedést. Még akkor sem, ha olyanok is költöttek esportra, akik saját bevallásuk szerint soha nem néztek ilyen tartalmakat korábban – derül ki a Deloitte fogyasztói felméréséből.
Az esportrajongók jellemzően a magasabb jövedelemmel rendelkező fiatalok, akik az iparágon kívüli vállalatok számára is vonzó célcsoportot jelentenek. Különösen igaz ez a COVID-19 kitörése óta, mivel a nézőszámok rekordszintre történő emelkedésének köszönhetően egyre több szervezet nyitott az esport felé. Üzleti oldalon ugyanakkor számos lehetőség még kihasználatlan – hívja fel a figyelmet friss fogyasztói felmérésében a Deloitte.
A néző mindenek felett
„A hosszútávú gazdasági siker elérése érdekében fontos, hogy az esportban tevékenykedő szervezetek felismerjék az ezt elősegítő legfontosabb tényezőket. Ide tartozik például a nemzetközi piac számára is vonzó versenyek szervezése, a bevételek hatékony diverzifikálása, vagy a szponzori partnerségek megfelelő megközelítése. A legfontosabb szempont azonban a célközönség kiismerése, amiben segítenek a digitális csatornákon keresztül beérkező közvetlen visszajelzések. Mindenkinek fel kell ismernie, hogy nem létezik tipikus esportfogyasztó, és nincs két egyforma esport sem” – mondta Pádár Péter, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának vezetője.
Az esport szurkolók rendkívül sokszínű, értéktudatos és hangos tábort alkotnak. Csak kisebb részben vannak köztük jelen a Z generáció tagjai (26%), legtöbbjük 26 és 40 év közötti (40%), akik átlagon felüli végzettséggel és jövedelemmel rendelkeznek.
Platformok és preferenciák
Az esport abból a szempontból hasonlóságot mutat a hagyományos sportokkal, hogy az élő események sajátos élményekkel gazdagítják a résztvevőket. Ilyenkor a helyszínen megjelenő lelkes rajongók kivételes hangulatot teremtenek az arénában, amely a képernyőkön figyelő nézőket is elvarázsolja. Ezt alátámasztja a Deloitte felmérése is, mely szerint azok, akik korábban jegyet váltottak egy rendezvényre, szinte biztosan részt vesznek egy következőn is. Az esport előnye - más iparágakkal szemben -, hogy az eseményeket, bajnokságokat online is meg lehet tartani. Mivel a járványhelyzetben az emberek lényegesen több időt töltöttek otthon, az esport nézettségi adatai megugrottak, miközben a hagyományos sport- és szórakoztatóipari szegmensek szüneteltek. A meglévő esportfogyasztók 42 százaléka növelte aktivitását a pandémia előtti időszakhoz képest.
Az élő események vonzerejének dacára is az online fogyasztás az esportközvetítések fő támasza: az esportfogyasztók 66 százaléka streamen keresztül jut a tartalomhoz, ráadásul 49 százalékuk ezt a csatornát tartja kedvencének. Ez az adottság lehet a meghatározó abban is, hogy a felmérésben megkérdezett európaiak több mint fele a COVID-19-hez kapcsolódó korlátozások miatt találkozott az esporttal először. Különösen nagy volt a bővülés azon fogyasztók körében, akik saját bevallásuk szerint nehezen viselték a pandémia kihívásait (ebben a csoportban 2,43-szorosára nőtt a penetrációs arány*), illetve a női nézőknél (2,36-szoros bővülés).
Siker(e)sport?
Az európai országok esport közönségének több mint a fele 2020-ban vagy 2021-ben kezdett el komolyabban érdeklődni az iparág iránt. Az érdeklődés hiába határtalan, ez nehezen mutatkozik meg a bevételek alakulásában. „A kiváló minőségű ingyenes tartalmak bősége miatt a digitális nézettség rendkívüli népszerűsége sem eredményezett rövidtávon nagyobb bevételnövekedést az ágazatnak. A médiatartalmak pénzzé alakításán túl, a kényszerűségből törölt eseményekből és a szponzori szerződések átütemezéseiből származó magas veszteségek szintén nagy terheket rónak az iparágra” – mondta Pósfay László, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának igazgatója.
Ugyanakkor összességében egy fiatal, dinamikus és fogyasztóorientált ágazat lévén az esportra fényes jövő vár, ami a következő generációk fogyasztási szokásaiban még nagyobb szerepet fog játszani. A nagy kérdés csak az lesz, hogy ezt a fejlődést hogyan tudja az iparág hasznosítani és pénzzé alakítani.
A Let's Play! – The European esports market elnevezésű kiadvány alapja egy 2021 júliusában és augusztusában elvégzett, 20 000 emberre kiterjedő fogyasztói kutatás, amelyet a Deloitte az ISFE Esports-szal, az Európai Interaktív Szoftver Szövetség egyik részlegével együttműködve végzett. Ezt egészítette ki egy szakértői felmérés az európai esport ökoszisztéma 14 országában működő szervezetek közel 70 vállalati képviselőjével.
____________
* A penetrációs szint, a piac telítettségi szintjét méri a termék vagy szolgáltatás fogyasztásában. A penetrációs szint a tényleges eladásoknak a lehetséges eladásokhoz viszonyított aránya.
Kapcsolódó cikkek
- Ezeket a készségeket várják el a cégek a jelentkezőktől
- Hogyan alakul az üvegszálas adatátvitel technológia jövője?
- Magyarok is bekerültek a régió leggyorsabban fejlődő technológiai cégei közé
- A piaci szereplők együttműködése gyorsíthatja az 5G elterjedését
- Nem megtévesztő a Facebook ingyenes közösségi médiaként való reklámozása
- Hogyan tudunk a múlt tanulmányozásával felkészülni az IT jövőjére?
- Zöld e-kereskedelem: mit gondolnak a vásárlók?
- Gyakorlatban mérik fel a V4-országok diákjainak digitális készségeit
- Így vásárolnak elektronikai cikkeket a magyarok
- Még podcastot is többször hallgatunk, mint ahányszor online keresünk társat
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Ilyen volt a magyar rádiók zenei repertoárja 2023-ban
Összesen 103 év és kilenc hónapnyi adást sugároztak a magyarországi rádiók 2023. január 1-jétől december 31-ig – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatásából, amely a magyar rádiók 2023-as zenei repertoárját vizsgálta. A teljes kínálatban a legtöbbet játszott előadó Rúzsa Magdolna volt. Az énekesnőt több mint két és félszer annyiszor hallhattuk, mint a huszadik helyezett Azahriah-t. A tavalyi év legsikeresebb hazai slágere a ValMartól az Úristen, a külföldiek közül Miley Cyrus Flowers című dala volt.
Az akadálymentesség elengedhetetlen szempont az épületek tervezése során
Az akadálymentesség szempontjának egyre fontosabb szerepe van az építészetben, világszerte egyre több vállalat törekszik arra, hogy inkluzív környezetet alakítson ki. A Skanska a befogadás és a fenntarthatóság iránti elkötelezettségével összhangban szintén jelentős hangsúlyt fektet erre. A vállalat az átgondolt tervezés és megvalósítás érdekében együttműködik az Access4you-val azzal a céllal, hogy épületeiben a legmagasabb szintű access4you tanúsító védjegyet szerezze meg.
Szűkülő piacon bővül a Pepita.hu
A Pepita Group Zrt. hazai bruttó forgalma 30, külfölddel együtt 44 százalékos növekedést mutat az első negyedév eredményei alapján. Kinőtte magát: levetkőzte a csupán baba-mama jelleget, a hazai műszaki és elektronikai területen lévő erős piaci verseny ellenére is e termékkategóriákban Magyarországon 57 százalékos bruttó forgalomnövekedést ért el.
A Xiaomi publikálta a legújabb ESG jelentését
A Xiaomi a napokban közzétette a hatodik ESG (környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás és vállalatirányítás) jelentését. A több mint 80 oldalas dokumentum, amelyet kínai és angol nyelven adtak ki azt az előrehaladást mutatja be, amelyet a Xiaomi és leányvállalatai megtettek az ESG stratégia megvalósítása terén 2023-ban.
Továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián
Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését. A testület legutóbbi ülésén azt is megállapította, hogy a Balázsék című műsorszám ismét törvényt sértett, amikor a rasszizmusból táplálkozó humorizálásra építette a január 15-i műsor.