Önellátó lehet az autóipar jövőjét jelentő mangánból Európa
362 millió euró értékű támogatással segíti az EIT InnoEnergy a csehországi Chvaletice városában, az Euro Manganese vállalat beruházásaként megvalósuló mangánprojektet, amely a jövőben jelentősen hozzájárulhat a versenyképes, fenntartható akkumulátorcella-előállítási értéklánc kiépítéséhez Európában, többek között az Európai Akkumulátor Szövetség (EBA) révén.
Chvaletice-ben található az egyetlen jelentős mangánforrás az Európai Unió területén, amely 2025-re képes lesz kielégíteni az akkumulátorokhoz kapcsolódó nagy tisztaságú európai mangánkereslet akár 50 százalékát is. Emiatt is számít ez a projekt mérföldkőnek az európai autóiparban, miután hosszú távon csökkentheti a nyersanyagellátási zavarok kockázatát. A nagy tisztaságú mangán az akkumulátorok elengedhetetlen alapanyaga, az európai elektromos járművek pedig túlnyomó részben erre fognak támaszkodni. Becslések alapján a nemzetközi igény 2030-ra több mint tízszeresére fog nőni a 2021-es értékeknek.
„A tervek szerint a teljes indulást követően a világ egyik legnagyobb nagy tisztaságú mangántermelőjeként, évente körülbelül 50 000 tonna mangán kitermelésére leszünk képesek, várhatóan 25 éven át.” – hangsúlyozta az EIT InnoEnergy támogatása kapcsán Marco Romero, az Euro Manganese vezérigazgatója, aki hozzátette, hogy a beruházás során 400 munkahelyet hoznak létre, továbbá a fejlesztésekkel megszűnhet a vízszennyezés is a területen. A mangánt egy Prágától 90 kilométerre fekvő, bezárt bánya maradványaként kialakult meddőfolyásból (finomszemcsés, homokos hulladékkupacokból) fogják kivonni.
Az EIT InnoEnergy azért is állt a fejlesztés mellé, mert ezáltal Európa önellátóvá válhat az akkumulátorok előállítása szempontjából kritikus anyagnak számító mangánkitermelésben. A projekt ugyanakkor illeszkedik az unió és ennek megfelelően az EIT InnoEnergy hosszútávú ipari stratégiájába, ami azt célozza meg, hogy az elkövetkező években megvalósuló nagyszabású ipari projekteknek köszönhetően a kontinensünk legyen a világ második legnagyobb akkumulátorcella-gyártója, és 2025-ig mintegy 800.000 munkahely jöjjön létre a szektorhoz kapcsolódóan. Szintén a beruházás támogatása mellett szólt, hogy annak révén a korábbi bányászati tevékenységek káros hatásai is orvosolhatóak, valamint az ipari hulladék újrafeldolgozása környezeti előnyökkel jár, és így erősíthető Európa zöld és elektromos jövője.
A Chvaletice-ben megvalósuló mangánprojekt élvezi a helyi közösségek támogatását, amely a potenciális gazdasági és környezeti előnyökön túl a beruházásba bevont bányaterület kármentesítését is szavatolja.
Kapcsolódó cikkek
- Együttműködő robotok az autóiparban
- Létrejött az európai napenergia összefogás
- Magyarországra is jön a mikromobilitást segítő DUCKT
- Milliárdos megrendeléseket kapott a Bosch a fedélzeti számítógépeire
- Még fenntarthatóbbá válnak az emissziómentes járművek
- A világ vezető autógyártói ismét a Bridgestone-t választották 2020-ban
- Az LG és a Magna közös vállalkozást jelentett be
- Példátlan könnyítést vezettek be az autóipari gyártóknál
- Innovatív technológiák az autózásban: hálózatba kapcsolt autók
- Órák alatt fejleszt önvezető megoldásokat a Continental és az NVIDIA számítógép klasztere
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.