Online nemzeti helynévtárat mutattak be Budapesten
Bemutatták a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANySI) támogatásával megvalósult Magyar Nemzeti Helynévtár elnevezésű online adatbázist kedden este Budapesten.
A Magyar Nemzeti Helynévtárat Tóth Valéria, a Debreceni Egyetem docense ismertette, aki hangsúlyozta, hogy egy olyan folyamatosan bővülő, valamint kutatók és laikusok számára is használható adatbank létrehozása volt a cél, amely képes lehet az összes magyar helynév, valamint minden kapcsolódó adat befogadására és kezelésére.
Az adatbázis két részre tagolódik, a forrásanyagokat is felsorakoztató névarchívumra és a jelenleg mintegy 270 ezer térinformatikai adatokkal összekötött helynevet tartalmazó digitális helynévtárra - mondta el a szakember, aki kitért arra is, hogy az online adatbázis lehetőséget ad az 1960-as és 1970-es évek gyűjtéseikor felhalmozott, jórészt kihasználatlan adatok feldolgozására is.
Tóth Valéria rendkívül fontosnak nevezte azt, hogy a gyűjtőmunka immáron Kárpát-medencei léptékben folytatódjon. "A Kárpát-medencei magyarság alapvető érdeke egy teljes nemzeti helynévtár elkészítése" - fűzte hozzá.
Hoffmann István, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője arról beszélt, hogy különösen sürgetővé teszi a nyelvészeti gyűjtőmunka határon túlra való kiterjesztését a magyar nyelv sok helyen tapasztalható gyors visszaszorulása.
"Tisztában kell azonban lenni azzal, hogy a magyar nyelvterület teljes helynévanyagának a feltárása a szakemberek összefogása és az anyagi feltételek megléte esetén is évtizedes munkával érhető csak el" - hangsúlyozta.
A helynévtárak számos szempontból lehetnek fontosak a tudomány szemszögéből, többek között a történészek következhetnek a vonatkozó adatokból egy-egy terület etnikai, településtörténeti és népességtörténeti viszonyaira is - mondta el előadásában Kiss Jenő akadémikus.
Prószéky Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára a rendezvényen a helynevek és a digitális kultúra kapcsolatáról beszélt, kiemelve, hogy a helynevek kezelése jelenleg még komoly problémát okoz a számítógépeknek, azonban ezen a jövőben segíthet a Magyar Nemzeti Helynévtárhoz hasonló digitális adatbázisok építése.
Az eseményen bemutatták a Hajdú-Bihar megye helynevei sorozat első kötetét is, amely a hajdúböszörményi és a hajdúhadházi járások helynévanyagát tartalmazza, a kötetet a szerkesztő, Bába Barbara nyelvész ismertette.
Kapcsolódó cikkek
- Tízmilliárdos informatikai fejlesztés az államigazgatásban
- Díjmentes lett az internet-hozzáférés a Kossuth téren
- Csatlakozott a központi elektronikus fizetési és elszámolási rendszerhez a kereskedelmi engedélyezési hivatal
- Megnyílt a lehetőség a nemzeti egységes kártyarendszerhez való csatlakozásra
- Informatikai fejlesztés az MVH-nál uniós támogatással
- Elindult az elektronikus aukciós rendszer
- Központi adatbázisba kerültek az ingatlan-nyilvántartási adatok
- Nemzetközi konferencia Budapesten az Európai Levéltári Portálról
- Elindult a Családi Csődvédelem Szolgálat honlapja
- Több ügy intézhető otthonról, e-kényelmesen
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Megváltás lehetne, a bankok mégis hadilábon állnak a mesterséges intelligenciával
A bankok mindössze 6%-a készített ütemtervet a mesterséges intelligencia tömeges méretű kiaknázására. Míg a banki alkalmazottak tárt karokkal fogadják az MI beépítését, a bankok nehezen integrálják azt.
K&H: Kate tiszta nyereség
Tavasztól a kis- és középvállalkozásokat is segíti Kate, a K&H digitális pénzügyi asszisztense. A mesterséges intelligencia-alapú megoldás egyetlenként az országban hangalapú utasításokat is megért és végrehajt, egyben felveszi a versenyt a legfejlett technológiákkal.
Nagy a magyar cégek lemaradása a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az országban körülbelül 300 ezer főnyi potenciális munkaerő áll rendelkezésre, bár ez a szám régiónként változó. A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelt szükség van a kisgyermeket nevelő anyák munkaerőpiaci reintegrálásának fokozott támogatására.