A szerbiai NATO-bombázás volt az egyik első kiberháború
Jugoszlávia 1999-es NATO-bombázása volt az egyik első kiberháború, a jugoszláv hadsereg az elektronikusan összegyűjtött adatok segítségével sikeresen tudta értesíteni katonáit arról, hogy hol várható légicsapás - írta hétfői számában a Politika című belgrádi napilap.
"A kiberbiztonságról szóló stratégiának meg kell határoznia, hogy pontosan mit kell védeni a kibertámadásoktól, hogy mely állami intézmények felelnek ezért, hogyan fogják elvégezni ezt a feladatot, és mit használnak majd a cél érdekében" - nyilatkozta a lapnak Ivan Vulic ezredes, a szerb fegyveres erők vezérkarában a telekommunikációért és informatikáért felelős igazgatóság tagja.
A kiberbiztonság fejlesztése szempontjából a legnagyobb hangsúlyt a védelemre helyezik - fogalmazott a Politika, hozzátéve, hogy a "kiberbiztonság" és a "kiberháborúzás" szavak még nem szerepelnek egyik katonai részleg nevében sem, de a hadsereg informatikusai főleg ezeken a területeken dolgoznak.
A Politika azt írta, hogy az ország 1999-es NATO-bombázását követően egyre fajsúlyosabbá vált a kiberhadakozás, amelyet nem kísértek fegyveres összetűzések. Példaként a Stuxnet számítógépes vírust említette a lap, amely jelentősen lelassította az iráni atomprogramot, és amelynek a bevetéséről hivatalosan még mindig nem lehet tudni, hogy azt ki is hajtotta végre. A NATO pedig - emelte ki a Politika - már azt is lehetővé teszi, hogy egy ország ellen fegyveres támadás induljon, ha az veszélyezteti a katonai szövetség bármely tagjának kiberbiztonságát.
A cikk szerint számos ország fektet nagy hangsúlyt a kibervédelemre, mert rájöttek arra, kifizetődőbb, ha előrelátóak, mintha megvárják a "nulladik napot", vagyis a támadást, amely óriási károkat okozhat. A "nulladik nap" kifejezés azért helytálló - magyarázta a Politika - mert a hagyományos háborúzástól eltérően a kiberháború előkészületeit nem lehet előre látni, nincsen ugyanis toborzás, és nem kellenek fegyverek. A meglepetésszerű támadás pedig azonnali károkat okoz.
Szerbiában - Franciaországhoz hasonlóan - a védelmi minisztérium felel az elektronikus biztonságért is, vagyis egy szervezet felel az összes állami szerv kiberbiztonságáért. A szervezetnek "szabályozó funkciója is kell, hogy legyen, hogy meghatározza az eszközöket és azok használatát, de végrehajtó funkciója is, hogy döntsön arról, hogyan reagáljunk a kibertámadásokra" - hangsúlyozta Vulic ezredes.
"Aki meg tudja védeni magát, az támadni is tud" - emelte még ki a Politikának adott interjú végén Vulic.
Kapcsolódó cikkek
- Magyarországot is egyre több és egyre súlyosabb kibertámadások érik
- Új típusú kiberkémkedést leplezett le a Kaspersky
- A Syrian Electronic Army vállalta a felelősséget a hackertámadásokért
- Az NSA behatolt az ENSZ belső videokonferencia-rendszerébe is
- Kormányok szoftverhibákat vásárolnak hackerektől
- Kilenc internetes óriásvállalattól gyűjtöttek titokban információt
- Az amerikai hírszerzés kínaiak sms-eire is vadászott
- Obama elrendelte az amerikai kibernetikai csapásmérési képesség kifejlesztését
- Peking rengeteg adattal tudja bizonyítani az amerikai hackertámadásokat
- Washington és Peking magas szinten tárgyal egymással az internetes kalózkodásról
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Prémium gaming élmény a felhasználóknak
A 48,9" hüvelykes (124,3 cm) Philips Evnia 49M2C8900L gaming monitor tele van erőteljes funkciókkal: QD-OLED panel, 32:9 SuperWide kijelző, 5120x1440 felbontás, 144 Hz, Ambiglow és DTS hangzás teszik a kiváló minőségű Evnia 8000 sorozat új tagját igazán figyelemfelkeltővé.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
Újfajta trendek az irodában
A pandémiát követő időszak jelentős változásokat hozott a vállalatok irodaterületekkel kapcsolatos felfogásában, nagy hangsúlyt helyezve a vállalati kultúra és a produktivitás erősítésére az irodai jelenléten keresztül. A hibrid munkamódok trendje, amely a COVID-19 világjárvány idején nyert lendületet, fokozatosan visszaszorulóban van. A vállalkozások egyre inkább felismerik az irodaterek értékét az együttműködés, a tudásmegosztás és a vállalati kultúra erősítésében.
Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség
A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május 15-én, a Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú Elnökséget választottak, amelyben továbbra is a hazai marketing és kommunikációs szakma meghatározó döntéshozói, illetve szereplői kaptak helyet.