Jelnyelven tehetik fel kérdéseiket a siketek az internetes konzultációra

MTI Sajtóadatbank, 2015. február 20. 14:33

Jelnyelven tehetik fel kérdésjavaslataikat a siketek és nagyothallók az internetről szóló nemzeti konzultációra március 26-áig – jelentette be a folyamat előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos budapesti sajtótájékoztatóján csütörtökön.

Deutsch Tamás újságírók előtt bemutatta a www.internetkon.hu oldalnak a gyengénlátók számára akadálymentesített változatát is, és arról beszélt, a kormány mindenki, így a fogyatékossággal élők számára is biztosítani akarja, hogy részt vehessenek már a konzultáció előkészítésében, tehát a majdani kérdőíven szereplő kérdések megfogalmazásában is. 
    

Arra hívta fel a figyelmet, a világon most először biztosítják egy társadalmi párbeszéd során, hogy a látás-, és hallássérültek számára is elérhető legyen az információ, továbbá abban is első a konzultációs oldal, hogy a siketek és nagyothallók magyar jelnyelven is el tudják juttatni javaslataikat.
    

Emlékeztetett arra, hogy a nemzeti konzultáció kérdőívének összeállítását a polgárokra bízták, így ők mondhatják meg „milyen legyen, milyen irányt vegyen Magyarország digitális fejlődése, fejlesztése”. Hozzátette, ezekből a javaslatokból állítják majd össze azt a 18-20 kérdést, amely a konzultáció kérdőívén szerepel majd. 
   

 

Koszticsák Szilárd (MTI)


www.internetkon.hu február 3-ai elindítása óta 37 ezren látogattak el az oldalra és – a számláló aktuális állása szerint – 3245 kérdést, javaslatot tettek. Jelezte, bár ezek jelentős része „trollkodás”, hétszáznál több kérdést tettek fel azok, akik valóban élni kívántak a javaslattétel lehetőségével. Közölte, a látogatók közül legalább minden ötödik mobiltelefonról nézte meg az oldalt.
    

Közölte, mostantól az oldalt teljes mértékben akadálymentesé tették a fogyatékossággal élőket segítő szervezetek közreműködésével. Ez azt jelenti, hogy az oldal gyengén látóknak szóló változata is elérhető. Az internetről szóló nemzeti konzultációt olyan közpolitikai vállalkozásnak nevezte, amelynek során odafigyelnek arra, hogy a fogyatékossággal élő emberek is „egyenlő jogon, egyenrangú módon” részt vehessenek az előkészítésében és lebonyolításában.
    

Elérhetők azok a videók is, amelyeken jelnyelven, továbbá feliratozással is ismertetik a siket és nagyothalló emberekkel a konzultáció célját és azt, hogy miként tehetik fel jelnyelven a kérdésjavaslataikat. Ismertetése szerint a jelnyelven megfogalmazott, videón rögzített felvételeket egy internetes megosztó oldalra kell feltölteni, majd annak a linkjét kell a konzultáció oldalára bemásolniuk. A jelnyelven feltett kérdéseket a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz) munkatársai írják le.
    

Kósa Ádám, a Sinosz elnöke, EP-képviselő a sajtótájékoztatón - jelnyelven – emlékeztetett arra, hogy a 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon 10 ezer siket és 70 ezer súlyosan nagyothalló ember él; ők azok, akik számára feliratozással vagy jelnyelven kell biztosítani az információt. Jelezte, az akadálymentessé tett konzultációs oldallal minden igényüket kielégítették. Fontosnak mondta, hogy a kommunikáció kétirányú, tehát „visszafelé” is akadálymentessé tették. Közölte, a www.internetkon.hu az első a világon, amely nemcsak az információt adja át akadálymentesen, hanem információkat is vár a siketektől és nagyothallóktól.
    

A sajtótájékoztató végén Deutsch Tamás okostelefonjával videofelvételt készített Kósa Ádámról, aki jelnyelven elsőként fogalmazta meg kérdésjavaslatát, ezt később egy videomegosztó oldalon feltöltik a konzultációs oldalra. A Sinosz elnökének első kérdésjavaslata az volt: azon fogyatékossággal élő polgárok számára, akik infokommunikációs akadályozottságban élnek, biztosítsák-e korlátlanul a vezetékes és mobil internetet?
    

Deutsch Tamás február 3-án jelentette be, hogy a www.internetkon.hu oldal elindulásával kezdetét vette az internetről szóló nemzeti konzultáció. A miniszteri biztos akkor arról beszélt, az alapvető kérdés az, "milyen lesz a jövő magyar internetje", ennek megválaszolása pedig nem csupán a szakemberek, a szektorban érintett cégvezetők vagy a politikai döntéshozók kizárólagos feladata. Közölte, március 26-áig minden legalább 14 éves magyar állampolgár tehet fel kérdést az oldalon. A felvetéseket 15-20 pontból álló kérdőívbe rendszerezik, amelyet május eleje és június vége között lehet majd kitölteni.
    

Orbán Viktor miniszterelnök október 31-én a Kossuth Rádióban jelentette be, hogy január közepén nemzeti konzultációt kell indítani az internetről, benne az internet szabályozásáról és a pénzügyi kérdésekről. Deutsch Tamás ezután azt mondta, internetszolgáltatók, nagy multicégek, közepes- és kisvállalatok, internetfelhasználók, szakmai és társadalmi szervezetek, valamint a közélet politikán kívüli szereplői bevonásával szeretné megvitatni, milyen kérdésekben kérjék ki az emberek véleményét.